Azzal a bizonyos esettel szemben a tyúkot és tojást illetően, ezúttal egyszerűbb megadni a választ arra a kérdésre, hogy melyik volt előbb. A GHS, magyarul röviden Globálisan Harmonizált Rendszer 2002-ben jött létre az ENSZ elhatározását követően, míg a CLP, az anyagok és keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása 2009-ben lépett hatályba, ami a korábbi uniós szabályozást igazítja a GHS rendszerhez. Emiatt szokás a kettőt együtt említeni, bár mára lényegében a GHS átvette a vezető szerepet a vegyi anyagok veszélyeinek címkéken és biztonsági adatlapokon történő jelölését illetően, mivel világszerte számos országban elfogadják.
A CLP rendelet az Európai Unión belül érvényes, ami a korábbi uniós szabályozást igazítja hozzá a GHS-hez. A rendelet a vegyi anyagok és keverékek osztályozását, címkézését és csomagolását szabályozza és bevezetése óta tulajdonképpen ráépül a GHS-re, ami a világban széleskörűen elfogadott a vegyi anyagok veszélyeinek jelölését illetően. Célja az egészség és a környezet magas szintű védelme, valamint az anyagok és keverékek szabad mozgásának biztosítása az európai közösségen belül. Egyik sem összekeverendő a fuvorozásban használatos, veszélyes anyagokat jelölő ADR rendszerrel, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A GHS, teljes nevén a Vegyi Anyagok Besorolásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere világszerte számos országban elfogadott rendszer, amely azzal a céllal jött létre az ENSZ kezdeményezésére, hogy a vásárlókat egységes módon lehessen tájékoztatni az ilyen jellegű anyagok veszélyeiről. A GHS 2002 év végi elfogadását és 2003-ban történt első kiadását követően azóta minden két évben felülvizsgálják és napra készzé teszik a változásoknak és szükségletekek megfelelően. A rendszer értelmében egységes besorolású piktogramok jelzik a vegyi anyagok által okozott különböző fizikai, egészségügyi és környezeti hatásokat, valamint ártalmakat. Ezek célja, hogy a világ minden táján, a nyelvi különbségek ellenére se okozzon gondot senki számára a szimbólumok felismerése és azok megértése.
Összesen kilenc GHS piktogram létezik, amelyek egyértelműen jelölik a különböző vegyi anyagok okozta hatásokat és ártalmakat fizikai, egészségügyi és környezeti értelemben. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a piktogramokat és jelentésüket.
|
GHS01 - Robbanóanyagok és robbanásveszélyes anyagok Robbanásveszélyes, önreaktív anyagok és szerves peroxidok, amelyek hevítésre robbanhatnak. Óvintézkedés:
|
|
GHS02 - Tűzveszélyes anyagok Tűzveszélyes, gyúlékony anyagokra, folyadékokra és gázokra figyelmeztető jelzés. Óvintézkedés:
|
|
GHS03 - Oxidáló anyagok Tüzet okozó és tüzet oxigén hiányában is fenntartó, valamint tüzet fokozó anyagok jelölésére szolgál. Óvintézkedés:
|
|
GHS04 - Nyomás alatt lévő gázok A palackban nagy nyomású gáz található, amely hő hatására felrobbanhat vagy a a kiszökő gáz sérülést okozhat. Óvintézkedés:
|
|
GHS05 - Maró anyagok Bőrre kerülve súlyos égési sérülést, szemkárosodást okoz, fémeket korrodál. Óvintézkedés:
|
|
GHS06 - Mérgező anyagok Az ilyen anyagok lenyelve, bőrön át felszívódva vagy belélegezve mérgezést, halált okoznak. Óvintézkedés:
|
|
GHS07 - Ártalmas, irritatív anyagok Általános veszélyt jelentő jelzés. Az anyag irritációt okozhat, egészségre ártalmas, allergiás reakciót válthat ki. Óvintézkedés:
|
|
GHS08 - Egészségre veszélyes anyagok Az így jelölt anyagok hosszú távú egészségkárosodást okoznak, mint pl. rák, genetikai károsodás, csökkentheti a termékenységet. Óvintézkedés:
|
|
GHS09 - Környezetre veszélyes anyagok A természetes környezetre, vízi élővilágra veszélyes anyagok jelölésére szolgál. Óvintézkedés:
|
Webáruházunkban megtalálja mind a kilenc szabványos GHS piktogramot, valamint a szállítmányozásban használatos ADR jelöléseket is.
