A kamerás megfigyelés az elmúlt években nem csupán a közterületeken, hanem a magán- és ipari szférában is mindennapossá vált. Legyen szó otthonunk biztonságáról vagy egy ipari létesítmény védelméről, a technológia új szintre emelte a megfigyelés lehetőségeit – ám ezekkel együtt jogi és adatvédelmi kötelezettségek is járnak. A kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályokat alapvetően két fontos jogszabály határozza meg:
- GDPR (2016/679 EU rendelet) - az EU általános adatvédelmi rendelete
- Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) - a hazai adatvédelmi törvény
A kamerarendszerek üzemeltetőinek kötelessége, hogy az adatkezelés (a felvétel készítése és tárolása) jogszerű legyen. Ehhez a következő főbb elveknek kell megfelelni:
- célhoz kötöttség: csak akkor alkalmazható, ha konkrét cél (pl. vagyonvédelem) indokolja
- arányosság: a megfigyelés nem túlzott, nem sértheti indokolatlanul mások magánszféráját
- tájékoztatás: a megfigyelt személyeket előre, egyértelműen tájékoztatni kell (pl. piktogram vagy szöveges tábla kihelyezésével)
- adatmegőrzés: a felvételek csak a szükséges ideig tárolhatók, jellemzően legfeljebb 3-30 napig, kivéve ha jogvita miatt hosszabb szükséges
Magánterületen történő megfigyelés
Magánszemélyek gyakran szerelnek fel kamerákat otthonuk, nyaralójuk vagy társasházi közös helyiségek védelme érdekében. A legfontosabb szabály, hogy a kamera nem irányulhat közterületre vagy mások magánterületére (pl. szomszéd kertje, ablaka). A kamerákat tehát úgy kell elhelyezni, hogy csak a saját ingatlan védelmét szolgálja. A kamerák látóképének határait ennek megfelelően jól kell beállítani. Tájékoztató táblát, matricát kell kihelyezni az ingatlan bejáratainál, ami egyértelműen tájékoztatja az embereket, hogy a területen belül kamerás megfigyelés történik.
Ipari környezetben történő kamerás megfigyelés
A vállalkozások, gyárak, raktárak és irodák esetén a kamerarendszerek gyakran komplex, összetett rendszerek, amelyek célja lehet:
- vagyonvédelem
- beléptetés kontrollálása
- termelési folyamatok nyomon követése
- munkahelyi visszaélések megelőzése
A munkavállalók esetében kötelező őket előzetesen tájékoztatni arról, hogy kamerás megfigyelés történik a munkahelyen és a munkáltatónak az adatkezelési szabályzatban rögzítenie kell annak részleteit. Munkavégzés közvetlen megfigyelése csak kivételesen indokolt esetben történhet és nem lehet túlzó. A felvételeket a munkáltató nem használhatja szankcionálási célból, ha azok nem jogszerűen készültek, valamint nem történhet megfigyelés a munkavállalók privát szférájában (pl. ebédlő, pihenő helyiség, mosdó).
Sok esetben a jó szándék ellenére is sérülnek az adatvédelmi szabályok. A leggyakoribb problémák közé tartoznak a hiányzó tájékoztató táblák, a közterületet vagy idegen tulajdont is rögzítő kamerák, túl hosszú ideig tárolt felvételek vagy az adatkezelés nem megfelelő dokumentálása. Ezek mindegyike jogsértéshez és akár bírsághoz is vezethet, a NAIH már több esetben szabott ki milliós nagyságrendű bírságot szabálytalan kamerás megfigyelés miatt.
Ennek elkerülése céljából érdemes lehet szakértőt bevonni a kamerarendszer tervezésekor, aki technikai és jogi szempontból is megfelelően alakítja ki a megfigyelő rendszert. Egyértelmű és jól látható tájékoztatást kell nyújtani mindenki számára a kamerák működéséről, rendszeresen felül kell vizsgálni és karbantartani a belső szabályzatot és az adatbiztonságra is figyelemmel kell lenni, azaz csak arra jogosultak férhessenek hozzá a felvételekhez.
A kamerás megfigyelés hatékony biztonsági eszköz lehet, ha felelősen és jogszerűen alkalmazzuk. Legyen szó családi házról vagy nagyvállalati telephelyről, a cél ugyanaz: a biztonság megőrzése - de nem minden áron. A megfelelő tájékoztatás, az arányos használat és a jogszabályok betartása nélkül a megfigyelés nem előny, hanem kockázat.
