Nehéz időket él meg az állattartó ágazat napjainkban, hiszen a 2025 tavaszán semmiből megjelenő ragadós száj- és körömfájás járvány mellett a madárinfluenza hosszú évek óta problémát okoz a szektorban dolgozók és abból élők számára. Míg előbbi elsősorban a szarvasmarha tartókat sújtja, utóbbi a szárnyas tartók széles körében okoz súlyos károkat. A madárinfluenza vírus hosszú évek óta jelen van és sajnos a járványügyi intézkedések ellenére sem tűnik úgy, hogy egyhamar szabadulni tudnánk tőle. A madárinfluenza nyáron általában visszaszorul, de nem tűnik el teljesen. A vírus terjedése főként ősszel és télen erősödik meg, amikor a vadon élő vízimadarak vonulnak és a hűvösebb, nedvesebb időjárás kedvez a vírus túlélésének.
A madárinfluenza vírusról tudni lehet, hogy nagyon fertőző betegség, ami elsősorban a szárnyasok között fertőz függetlenül attól, hogy vadon élő vagy háziasított állatokról van szó. Előfordulhat, hogy esetenként emlős állatok és emberek is megfertőződnek a vírussal sőt, halálos kimenetelű megbetegedések is történtek már. A sokféle madárinfluenza törzset két nagy csoportba sorolják: a kis kórokozó képességűek általában nem okoznak tüneteket az állományban, míg az erős kórokozású törzsek súlyos tüneteket okoznak, magas elhullási aránnyal. A vírus rendkívül ellenálló a környezetben: több, mint 30 napot képes túlélni fagyponton, hosszú éveket fagypont alatt (jellemzően befagyott természetes vizekben) és csak erős fertőtlenítő szerek vagy alapos hőkezelés hatására pusztul el. Terjedésében elsődleges szerepet játszanak a vonuló vadmadarak, melyek ürülékében lévő vírus akár takarmányon, szalmán vagy emberi lábbelin történő bejutása fertőzi meg a zárt környezetben tartott állományokat.
A jelenlegi, 2025 tavaszán is tartó madárinfluenza járvány hazánkban 2024. október elején kezdődött, amikor Békés vármegyében, Füzesgyarmaton egy pecsenyekacsa állományban mutatták ki a H5N1 vírust. A járvány gyorsan terjedt és 2024. december 31-ig összesen 188 baromfitartó telepen mutatták ki a fertőzést. Az igazolt fertőzések száma a következő hónapokban is tovább emelkedett, melynek pontos okai nem ismertek, de például Bács-Kiskun vármegyében biztosan elősegítette az a tény, hogy a viszonylag kis létszámú baromfitartó telepek fizikailag közel helyezkednek el egymáshoz.
A hatóságok különböző intézkedésekkel próbálják megállítani a járvány terjedését. Egy újonnan észlelt kitörés helyszínétől számított 3 km-es körben védőkörzetet rendelnek el, amelyen belül meghatározott intézkedések érvényesek a baromfitartó gazdaságokra és háztáji udvarokra egyaránt. Ilyenek például, hogy minden helyszínen a szárnyasokat zártan kell tartani, a ki- és bejáratoknál fertőtlenítést kell végezni vagy, hogy tilos a védőkörzeten belül vásárt, kiállítást, versenyt tartani a madarak számára. Előbbitől nagyobb, a kitörés helyszínétől számított 10 km sugarú körben felügyeleti vagy megfigyelési körzetet jelölnek ki, ahol szintén meghatározott intézkedések érvényesek. Az érintett települések fő közlekedési útjain táblával jelölni kell a védőkörzet és a felügyeleti (megfigyelési) körzet határát. A táblákon védőkörzeti zárlat madárinfluenza miatt és felügyeleti körzet madárinfluenza miatt feliratot kell feltüntetni.
A kormány legújabb bejelentése szerint támogatást adnának azoknak a gazdáknak, akik szüneteltetik tevékenységüket annak érdekében, hogy megfékezzék a járvány terjedését. Ebből is látszik, hogy a probléma súlyos és nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Hasonlóan a ragadós száj- és körömfájás járvány által sújtott állattartókhoz, közvetve mindannyiunkat érint a dolog, mert a tojás- és baromfihús árak emelkedését mindenki megérzi, amikor a piacon vagy üzletben ki kell fizetnie a vásárlás végösszegét.
